Kutatási témák

Jankovics Mária Éva

Vissza

Saját témák

Monogenetikus bazalt vulkáni területek kitörési központjainak vizsgálata (Bakony-Balaton-felvidéki és Kisalföldi Vulkáni Területek)

A monogenetikus bazalt vulkáni területek kitörés központjainak rétegtanilag kontrollált vulkano-petrológiai vizsgálata az egyes kitörési egységeket képviselő kőzetek nagyfelbontású, ásványszintű elemzése révén: a kőzetalkotó ásványfázisok (olivin, spinell, piroxén, amfibol) szövetének, zónásságának és kémiai összetételének, vagyis kémiai sztratigráfiájuknak a részletes vizsgálata. Ezek célja a vulkáni kitöréseket megelőző zárt- és nyílt rendszerű petrogenetikai folyamatok megismerése, illetve a részt vevő magmák jellemzőinek és fejlődésének feltárása, vagyis a mélybeli magmás rendszer részletes feltérképezése.

Egyéb kutatási projektben való részvétel:

A Csomád tűzhányó (Keleti-Kárpátok) kutatása

A Csomád vulkánt felépítő dácitos kőzetekben található mafikus kristálycsomók, glomerokristályok (olivin, spinell, piroxén) nagyfelbontású szöveti és kémiai vizsgálata, amelynek célja, hogy megismerjük a tűzhányót tápláló mélybeli magmás rendszer működésében fontos szerepet játszó primitív mafikus magmák jellemzőit, forrásrégióját és fejlődését.

A Ditrói Alkáli Masszívum klinopiroxénjeinek vizsgálata

A masszívum különböző kőzeteiben megjelenő klinopiroxén kristályok részletes szöveti, zónássági és kémiai elemzése, annak érdekében, hogy megismerjük a magmás rendszer működésében részt vett különböző olvadékokat, azok jellemzőit és forrásrégióját, valamint feltárjuk a magmás fejlődéstörténetét, kapcsolatát és a nyílt rendszerű petrogenetikai folyamatokat.


Kapcsolódó témák

Alkáli magmás kőzetek petrogenezise

Alkáli magmás kőzetek geokémiája (Ditrói Alkáli Masszívum)

Amfibolok a Ditrói Alkáli Masszívum kőzeteiben

A kutatási téma magába foglalja  az alkáli magmás rendszerekben kristályosodó amfibolok geokémiai keletkezési körülményeinek (nyomás, hőmérséklet) meghatározását, illetve amfibol termobarometria segítségével történő magmatározó modellezését.  

A Ditrói Alkáli Masszívum klinopiroxénjeinek vizsgálata

A masszívum különböző kőzeteiben megjelenő klinopiroxén kristályok részletes szöveti, zónássági és kémiai elemzése, annak érdekében, hogy megismerjük a magmás rendszer működésében részt vett különböző olvadékokat, azok jellemzőit és forrásrégióját, valamint feltárjuk a magmás fejlődéstörténetét, kapcsolatát és a nyílt rendszerű petrogenetikai folyamatokat.

Mafikus és ultramafikus kumulátum kőzetek a Ditrói Alkáli Masszívumban

A Ditrói Alkáli Masszívum a Keleti-Kárpátok déli részén elhelyezkedő, változatos felépítésű, mezozoós alkáli magmás komplexum, keletkezése lemezen belüli környezetben, riftesedéshez köthető. Az ultramafikus kumulátumkőzetek a masszívum É-i, ÉNy-i részén,  mafikus kőzetekben (gabbrókban és a dioritokban) lencse vagy tömbök formájában jelennek meg, míg a Ny-i részen a nefelinszienit típusú kőzetekben vannak jelen. A mafikus és ultramafikus kumulátumoknak fontos szerepük van a magmák eredetének és fejlődésének feltárásában, míg az amfibol-gazdag kumulátumoknak a szerepe különösen jelentős, ugyanis kulcs szerepük lehet a magmás differenciáció során mind a kémiai összetétel, mind a magma illó tartalmának alakulásában. A kutatás során az ultramafikus kumulátum kőzeteinek petrográfiai, geokémiai, ásványkémiai, petrogenetikai összegezése történik, valamint az ultramafikus kumulátum kőzetek masszívumban betöltött szerepének tisztázása.

Magmakeveredési folyamatok a Ditrói Alkáli Masszívumban

A kutatás célja a magmatározóban — két vagy több magma keveredése során — lejátszódó mixing és mingling  folyamatok kutatása, a folyamatok során létrejövő szerkezetek makroszkópos és mikroszkópos vizsgálata, geokémiai valamint a keveredés bizonyítékainak feltárása.

Alkáli magmatizmus telérfázisai a Ditrói Alkáli Masszívumban

A Ditrói Alkáli Masszívum teljes területén felszínre bukkannak lamprofír, tinguait, nefelinszienit és alkáliföldpát szienit telérek, amelyek hornblenditet, dioritot, szienitet, nefelinszienitet és gránitot járnak át. A telérek vastagsága néhány cm-től 2 m-ig is terjedhet, kontaktzónájuk a mellékkőzettel általában éles. A kutatás magába foglalja a telérfázisok ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálatát, ami fényt derít a masszívum telérfázisai és mellékkőzeteik közötti genetikai kapcsolatokra, az alkáli magmás tevékenység kezdeti szakaszára és a késő magmás folyamatokra egyaránt.

Bazaltos (bazanitos) és foidszienites, alkáliszienites, valamint alkáligránitos magmás rendszerek kapcsolata