Kutatási témák

Raucsikné Varga Andrea

Vissza

Saját témák

A dél-dunántúli paleozoos képződmények komplex vizsgálata

A dél-dunántúli paleozoos (szilur, karbon, per,) rétegsor földtani felépítésével kapcsolatban számos rétegtani probléma merült fel a közelmúltban. Az üledékes és vulkáni, illetve a vulkanoszediment képződmények lokális és regionális korrelációja sem megoldott megnyugtató módon, ezért megbízható földtani és őskörnyezeti modell, széleskörű revíziós vizsgálat nélkül nem alkotható. A permokarbon kontinentális törmelékes üledékes kőzetek vizsgálatán túl a kutatás kiterjed a szilur tengeri rétegsor (Szalatnaki Agyagpala) és a permi Gyűrűfűi Riolit Formáció komplex reambulációjára a Tiszai-főegységben. 

Üledékes kőzettan és geokémia

A törmelékes üledékek, üledékes kőzetek, illetve karbonátkőzetek és kevert karbonátos-sziliciklasztos kőzetek kőzettani és geokémiai (fő-és nyomelem geokémiai összetétel, stabilis izotópok vizsgálata) módszereket alkalmazó kutatása számos információt szolgáltat, mind az alapkutatási, mind az alkalmazott kutatási projektekben.

Sziliciklasztos kőzetek lehordási területének meghatározása, őskörnyezeti és diagenezis-történeti rekonstrukciója

A sziliciklasztos kőzetek közül a homokkövek kiválóan alkalmasak arra, hogy komplex ásványtani, kőzettani és geokémiai módszerek alkalmazásával mind a lehordási terület kőzettani összetételéről és éghajlattani viszonyairól (pl. kémiai mállás intenzitása), mind az üledékképződést követő átalakulási folyamatokról (diagenezis-történet) információt nyerjünk. A téma a dél-dunántúli paleozoos homokköveken túl az Alföld mezozoos aljzatában (Szegedi-medence) feltárt triász Jakabhegyi Homokkő Formációra, illetve a miocén-pannóniai medencekitöltő sziliciklsztos képződményekre (pl. Szolnoki Homokkő) is kiterjed.


Kapcsolódó témák

Tiszai-főegység márvány képződményeinek komplex vizsgálata

A Tiszai-főegység kristályos aljzatában néhányszor tíz méteres vastagságban harántolt márványtestek ismertek, amelyekről korlátozottak az ismereteink; az általános szöveti leíráson és az indexásványok vizsgálatán túl részletes petrográfiai, fejlődéstörténeti elemzésükre eddig nem került sor. A nagyszerkezeti besorolást tekintve a Dorozsma környéki aljzatot a Tiszai-főegységen belül a Békés–Codrui-zóna takarós szerkezete alkotja, ugyanakkor egyes értelmezések szerint az Algyői-aljzatmagaslat már a Kisbihari-zóna része lenne. A Tiszai-főegység magyarországi részén található márvány képződmények (különösen a dorozsmai márvány) komplex, átfogó petrográfiai és geokémiai vizsgálata új, független eszközt biztosíthat számunkra mind e metamorf kőzettestek megismeréséhez, mind a lokális és a regionális korrelációs kérdések tisztázásához.

Dunántúli-középhegységi triász képződmények ásványtani és geokémiai vizsgálata

A dunántúli-középhegység triász rétegsor zömmel karbonátos rétegsorát egyes rétegtani szintekben evaporitos és kevert karbonátos-sziliciklasztos kőzetek tagolják (pl. Hidegkúti Formáció, Veszprémi Márga Formáció). Részletes petrográfiai vizsgálatokkal ötvözve agyagásványos összetételük jellemzésével tisztázhatók a megnövekedett terrigén behordást okozó tényezők, jellemezhető a lehordási terület őséghajlata, valamint a diagenetikus átalakulás mértéke. A kőzetek fő- és nyomelem, valamint stabil izotópos összetételének meghatározása szintén nélkülözhetetlen eszköze az említett alapkutatási kérdések megválaszolásának.

Mecseki alsó-jura hemipelágikus képződmények ásványtani és geokémiai vizsgálata

A mecseki alsó-jura rétegsor tekintélyes hányada tengeri, hemipelágikus viszonyok között keletkezett kőzetekből áll. Agyagásványos összetételük vizsgálatával képet alkothatunk a lehordási területen uralkodó egykori mállási viszonyokról, valamint az összletet ért felfűtés, a diagenetikus átalakulás mértékéről. Ugyanezekről a jellegekről kapunk információt a kőzetek fő- és nyomelem, valamint stabil izotópos összetételének meghatározásával. A tárgyalt összlet szerves anyagban gazdag szintjei (mindenekelőtt az alsó-toarci fekete pala, a Rékavölgyi Aleurolit Formáció) különös jelentőséggel bír, mind alapkutatási, mint alkalmazott geológiai szempontból, mivel az ún. Jenkyns-esemény geológiai “szignáljaként” fogható fel, egyúttal potenciális szénhidrogén anyakőzet is. 

A Szalatnaki Agyagpala Formáció komplex vizsgálata a Horváthertelendi- és a Szalatnaki-egységben

A takaróroncsként értelmezett előfordulási helyein a Mecsek északi előterében a Szalatnaki Agyagpala Formáció szilur tengeri ősmaradvány-együttest tartalmaz. Az egykori leírások először terrigén durvatörmelékes összletként (konglomerátum), majd a kavicsok összetétele és szöveti bélyegei alapján piroklasztikus összletként (vulkáni agglomerátum) határozták meg. A téma fő feladata egyrészt a Szalatnaki-egységben, másrészt a Horváthertelendi-egységben mélyfúrások által feltárt képződmények részletes kőzettani és szerkezetföldtani (döntően mikroszerkezeti) vizsgálata a korábban készült vékonycsiszolatok, illetve archivált fúrómagminták alapján. A kőzetet ért maximális metamorfózis jellemzése elsősorban a szenes anyag Raman spektroszkópos termometriai vizsgálatára, valamint rétegszilikátok röntgen-pordiffrakciós vizsgálatára épül a kutatásban.

A Gyűrűfűi Riolit Formáció petrográfiai és geokémiai vizsgálata, valamint a képződmény regionális korrelációja

A téma célja a perm Gyűrűfűi Riolit Formáció ismert magyarországi előfordulási területeinek részletes, komplex szemléletű vizsgálata. Ez kitér a nyugati-mecseki felszíni feltárás (Gyűrűfű és Dinnyeberki közötti terület), illetve mélyfúrások kőzetanyagának reambulációjára, továbbá a Villányi-hegység északi előterében és a máriakéméndi területen fúrások által harántolt kifejlődések tanulmányozására archivált kőzetanyag felhasználásával. Az Alföld aljzatában egyrészt a kelebiai, másrészt a Battonya környéki előfordulási terület tartozik a kutatás célterületei közé. A hazai korreláció érdekében a Zemplénikum és az Észak-Dunántúl (Polgárdi) hasonló korú illetve besorolású képződményeinek jellemzését szintén tervezzük.

Alföld aljzati (meta-) üledékes és (meta-) vulkanoszediment kőzetek és medencekitöltő üledékek ásványtani és geokémiai vizsgálata

Az Alföld déli részének aljzatában (Dorozsmai-medence, Algyői-hát, Makói-árok), illetve a kapcsolódó aljzati területek mélyfúrásokkal feltárt, helyenként metamorfózison átesett képződményeinek komplex ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálata. A téma kiterjed a kristályos aljzatból ismert márvány és dolomit márvány (“dorozsmai márvány”) jellemzésére, a perm vörös törmelékes üledékes kőzetek és vulkanoszedimentek kutatására (Korpádi Homokkő, Gyűrűfűi Riolit) és a triász Szegedi Dolomit Formáció reambulációjára.