Kutatási témák

Raucsik Béla

Vissza

Saját témák

Mecseki alsó-jura hemipelágikus képződmények ásványtani és geokémiai vizsgálata

A mecseki alsó-jura rétegsor tekintélyes hányada tengeri, hemipelágikus viszonyok között keletkezett kőzetekből áll. Agyagásványos összetételük vizsgálatával képet alkothatunk a lehordási területen uralkodó egykori mállási viszonyokról, valamint az összletet ért felfűtés, a diagenetikus átalakulás mértékéről. Ugyanezekről a jellegekről kapunk információt a kőzetek fő- és nyomelem, valamint stabil izotópos összetételének meghatározásával. A tárgyalt összlet szerves anyagban gazdag szintjei (mindenekelőtt az alsó-toarci fekete pala, a Rékavölgyi Aleurolit Formáció) különös jelentőséggel bír, mind alapkutatási, mint alkalmazott geológiai szempontból, mivel az ún. Jenkyns-esemény geológiai “szignáljaként” fogható fel, egyúttal potenciális szénhidrogén anyakőzet is.  

Dunántúli-középhegységi triász  képződmények  ásványtani és geokémiai vizsgálata

A dunántúli-középhegység triász rétegsor zömmel karbonátos rétegsorát egyes rétegtani szintekben evaporitos és kevert karbonátos-sziliciklasztos kőzetek tagolják (pl. Hidegkúti Formáció, Veszprémi Márga Formáció). Részletes petrográfiai vizsgálatokkal ötvözve agyagásványos összetételük jellemzésével tisztázhatók a megnövekedett terrigén behordást okozó tényezők, jellemezhető a lehordási terület őséghajlata, valamint a diagenetikus átalakulás mértéke. A kőzetek fő- és nyomelem, valamint stabil izotópos összetételének meghatározása szintén nélkülözhetetlen eszköze az említett alapkutatási kérdések megválaszolásának.

Alföld aljzati (meta-) üledékes és (meta-) vulkanoszediment kőzetek és medencekitöltő üledékek ásványtani és geokémiai vizsgálata

Az Alföld déli részének aljzatában (Dorozsmai-medence, Algyői-hát, Makói-árok), illetve a kapcsolódó aljzati területek mélyfúrásokkal feltárt, helyenként metamorfózison átesett képződményeinek komplex ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálata. A téma kiterjed a kristályos aljzatból ismert márvány és dolomit márvány (“dorozsmai márvány”) jellemzésére, a perm vörös törmelékes üledékes kőzetek és vulkanoszedimentek kutatására (Korpádi Homokkő, Gyűrűfűi Riolit) és a triász Szegedi Dolomit Formáció reambulációjára.

A dél-dunántúli paleozoos képződmények komplex vizsgálata

A dél-dunántúli paleozoos (szilur, karbon, per,) rétegsor földtani felépítésével kapcsolatban számos rétegtani probléma merült fel a közelmúltban. Az üledékes és vulkáni, illetve a vulkanoszediment képződmények lokális és regionális korrelációja sem megoldott megnyugtató módon, ezért megbízható földtani és őskörnyezeti modell, széleskörű revíziós vizsgálat nélkül nem alkotható. A permokarbon kontinentális törmelékes üledékes kőzetek vizsgálatán túl a kutatás kiterjed a szilur tengeri rétegsor (Szalatnaki Agyagpala) és a permi Gyűrűfűi Riolit Formáció komplex reambulációjára a Tiszai-főegységben.


Kapcsolódó témák

Tiszai-főegység márvány képződményeinek komplex vizsgálata

A Tiszai-főegység kristályos aljzatában néhányszor tíz méteres vastagságban harántolt márványtestek ismertek, amelyekről korlátozottak az ismereteink; az általános szöveti leíráson és az indexásványok vizsgálatán túl részletes petrográfiai, fejlődéstörténeti elemzésükre eddig nem került sor. A nagyszerkezeti besorolást tekintve a Dorozsma környéki aljzatot a Tiszai-főegységen belül a Békés–Codrui-zóna takarós szerkezete alkotja, ugyanakkor egyes értelmezések szerint az Algyői-aljzatmagaslat már a Kisbihari-zóna része lenne. A Tiszai-főegység magyarországi részén található márvány képződmények (különösen a dorozsmai márvány) komplex, átfogó petrográfiai és geokémiai vizsgálata új, független eszközt biztosíthat számunkra mind e metamorf kőzettestek megismeréséhez, mind a lokális és a regionális korrelációs kérdések tisztázásához.